2013. november 17., vasárnap

Minden napok csodái gyertek hozzám, érintések, ölelések, szerető és törődő szavak burkoljatok be teljesen...
A csillagok fénye körbe ölel amikor félek...
Egyedül sose vagyok a hold a társam, ő mindig szemmel tart...
A reggeli lámpafénye, mint a pitypangok követik utam...
A távoli fények, mint a karácsonyfa égő mosolyt csalnak az arcomra... a fény játéka elszökken, de belül az emlék megmarad, és az érzés is, amit okozott belül. :)
Egy kedves barát emléke melegséggel tölt el, a hangja boldogsággal, ami szétárad lényem egészében.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése