Portalanság.... igazán érdekesek ezek a létezőnek vélt egyedek, mennyire ragaszkodóak, hiába próbáljuk eltessékelni őket...a kicsi porcelán edényekről vagy akár az emlékeket őrző bútorainkról...mennyi mindent őrizhetnek... Milyen sok mindenről tudnának mesélni, ha lehetőségük adatott volna rá...
Olyanok akár a régi megsárgult szélű múltillatú levelek amit egyszer valakinek szántak.... olyan mondandóval ami valakinek valaha nagyon sokat jelentett... apró pici akár nagy ívű gömbölyded betűfoszlányok keveredése.. néhol egy-egy tintapacával :)

Egyik régi kedves ismerősömnek!

Levetkőzni az ember egyéniségét hihetetlenül nehéz. Szeretném saját magam lerombolni, hogy egy újat, egy másabbat építhessek magamnak, még egyedibbet és kifejezőbbet. Ez egy igazán nehéz út lesz, de remélhetőleg sikerülni fog, és meg fogok tudni újulni! Vagy lehetséges ez nem is szükséges...a kis agyam szül ilyen képtelennek vélt tévképzeteket! Mi van akkor, ha én így vagyok kerek egész?
Mi van ha az egész általam képzelt világ tőlem valamivel több lesz?
Ha csak adhatnék és nem vennék el semmi?
Minden porcikám ezt szeretné, hogy az alkotások amiket megalkotok, adjanak és több jobb lehessen tőle minden....